A nyelvről, mint mentális eszközrendszerről azt gondoljuk, hogy valami nagyon kifinomult, (csak) a mi fajunkra egyedien jellemző mentális svájci bicska, lenyűgöző intellektusunk egyértelmű bizonyítéka. Pedig meglehet, hogy bonyolultsága nem is kifinomultságából, hanem sokkal inkább esetlegességéből (véletlenszerűségéből) fakad. Ezt támasztja alá, hogy a népszerű „annyi ember vagy” mondásokat azért az árnyalja, hogy 4 éves korára (mire megszokja) mindenki erőfeszítés nélkül birtokolja. Illetve hogy maga a nyelv a donaldi (Donald 2001) második átmenet jellemzője (tehát nem egy mai „fejlesztés”, hanem vagy pár 100.000 éves). Konkrétan és leegyszerűsítve a donaldi mimetikus kultúrából szemlélve ugyan valóban lenyűgöző lehet a kifejezőereje, de az elméleti kultúrából annak látszik, ami: egy ellentmondásokat is megengedő, így a körben forgó okoskodásokat is éltető rendszer, nyilván nem véletlen a mitikus jelzője (ebben az irányba tovább lépve magam önkéntelenül is, de persze pontatlanul, sokszor előfordul, hogy misztikusnak is aposztrofálom).

Mégis eddig úgy gondoltuk, hogy az elméleti kultúra gyermekeit, a számítógépeket meg kell tanítanunk bírni az emberi retorika (ami a nyelv hagyományos értelmében szerintem fából vaskarika, amennyiben a retorikát az elméleti kultúra igényének tekintjük) szintjét. Ám ez meglehet hosszabb távon zsákutca. Ugyan nincs kétségem afelől, hogy a gépek a beszélt emberi nyelveket is megtanulják majd, mint ahogyan napjaink MI áttörése (lásd például a Google DeepMind Nature folyóiratbeli cikkeit) az, hogy elláttuk őket olyan képességekkel (például mélytanulásos neurális hálózatok és bigdata), hogy a donaldi koncepcionális szinten már sikeresek lehetnek, ez be fog következni a mimetikus és a mitikus kultúra esetében is, persze itt az MI tél hosszabb.

Azért (persze szükségszerű és fontos) zsákutca, mert ezzel szemben a gépek beszéljék csak a teoretikus kultúra „bináris” nyelvét, s jöjjön a következő donaldi átmenet, s az hasson vissza az emberre, azaz mi tanuljuk meg a gépek nyelvét! Pontosítva ezt a fogalomkört: a teoretikus kultúrában, azaz „nekünk” megadott az a lehetőség, hogy megfigyeljük a donaldi vízió esetleges beteljesülését: „az elme új architektúráját építjük meg, olyat, amely hatékonyabb reprezentációs eszközökkel rendelkezik, és képes saját magát megérteni” (Donald, 2001, 328). Sőt nemcsak megfigyelhetjük, hanem nekünk kell kifejlesztenünk! Egy neumanni harmadlagos nyelvként megalkotni a mesterséges homunkulusz mesterséges nyelvét (Bátfai 2019i). Erről szól a Paszigráfia Rapszódia (röviden PaRa) (Bátfai 2019ii).

Paszigráfia Rapszódia – az esport kultúra nyelve

A vizionált elkövetkező donaldi szintet azért nevezzük esport kultúrának (Bátfai 2019i), (Bátfai 2019iv), mert szervezett oktatási formájának Paszigráfia Rapszódia alapú, fejlesztendő elektronikus játékok lehetnek ígéretesek.

Egy elképzelt PaRa nyelvi elem (Bátfai 2019iii).

További praktikus részletek ebben a doksiban találhatóak: (Bátfai 2019v).

Önkritika és kritika

A „Magyar Nemzeti Mesterséges Intelligencia”-val kapcsolatos eddigi minden törekvésünk a konferencia előadásoktól kezdve a szakdolgozatokon át az esport kurzusig zsákutca volt. A PaRa viszont már olyan megfelelő közegnek ígérkezik, amelyben erőfeszítés nélkül lehet értelmezni. Kritika: mire jó ez? Fogalmam sincs, de izgalmas csinálni! Ha annyit elérünk, hogy lesz egyetlen PaRa játék, amelyben a 10-18 éves ebbe belépő korú korosztály napi szinten ír át valamely fejlesztendő játék mentén természetes nyelvi állításokat elsőrendű logikai nyelvbeli állításokká, akkor a donaldi fentebb idézett vízió megvalósítása felé a meghatározó lépést már megtettük (legalább a Sapir–Whorf hipotézis nyomán változni fog a gondolkozásuk) onnan pedig minden más esetleges eredmény már ajándék.

Hivatkozások

Donald, M. (2001). Az emberi gondolkodás eredete. Osiris Kiadó.

Bátfai, N. (2019i). Esport culture: a cognitive evolutionary interpretation of artificial intelligence (Esport kultúra: a mesterséges intelligencia kognitív evolúciós értelmezése). (Unpublished Manuscript, Original paper in Hungarian)

Bátfai, N. (2019ii). Pasigraphy rhapsody. https://gitlab.com/nbatfai/pasigraphy-rhapsody. GitLab.

Bátfai, N. (2019iii). Visualization of the language of the esports culture: A preliminary study (Az esport kultúra nyelvének vizualizációja: egy előtanulmány). (Bilingual Hungarian and English documentation https://gitlab.com/nbatfai/pasigraphy-rhapsody/blob/master/para/docs/vis_prel_para.tex)

Bátfai, N., Papp, D., Bogacsovics, G., Szabó, M., Simkó, V. S., Bersenszki, M., ... Varga, E. S. (2019iv). On the notion of number in humans and machines. CoRR, abs/1906.12213. Retrieved from http://arxiv.org/abs/1906.12213

Bátfai, N. (2019v). Construction of the language of the esports culture: A preliminary study (Az esport kultúra nyelvének megalkotása: egy előtanulmány). (Bilingual Hungarian and English documentation https://gitlab.com/nbatfai/pasigraphy-rhapsody/blob/master/para/docs/con_prel_para.tex)